Szingapúr

Domborzata és éghajlata:

 Szingapúrt kb 60 kisebb sziget alkotja.A kis területű ország,legnagyobb része síkság,és csak pár szigethegy emelkedik ki felszínén.Ezek közüllegmagasabb a Bukit Timah nevű domb.Szingapúr területének mindössze5% án burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő.Ennek kárpótlásaként hozták létre a város botanikus és állatkertjét.Saját vízforrása alig van,így a sziget egyetlen édesvíz készlete az esővíz,amelyet több víztározó gyűjt össze.

 Szingapúr az egyenlítői éghajlaton fekszik,ahol az évi 2400 mm csapadék az átlagos.A statiszkák szerint mindössze 2 fok átlagos eltérést tapasz-talhatunk a januári,és a júliusi középhőmérséklet között.Az esős évszak novembertől-januárig tart,amikor az európai embereknek sokszor meg kel küzdeinük,a magas páratartalommal.

Élővilága:

Szingapúr lényegében 1 városállam.A városközpont a fő sziget D partján terül el,de az eredeti esőerdőkből a sziget más részein se maradt sok.Tudatos várostervezésfolyik,és szép városi parkokat alakítottak ki.

Történelme:

A szigetet először kínai források említik a 3. században.Tomaszeknek nevezték a Maláj-fsz. csücskén elhelyezkedő szigetet.Sokáig csak halászok és kalózoktanyáztak a kis kikötőben.Singapurát a maláj hagyományok szerintSrivijaya eggyik hercege alapította.Srivijava uralmát a 14.sz. A MajapahitBirodalom döntötte meg.Tomaszek egyre nagyobb várossá fejlődött,és halászatból valamint kereskedelemből lakói tehetősebbek lettek.

A következő évszázad a lassan fejlődő városka életében sorsdöntő volt.Először jelentek meg Szingapúr partjainál európai hajók.a portugálok háborútrobbantottak ki a Malájok ellen, és ekkor 1617-ben porig égették acölöpházakon álló városkát.

A 17 sz. elején a hollandok kezébe került Szingapúr.1819 Thomas Stamford Raffles, a Brit K-india Társaság képviselője megállapodást kötött a johoeriszultánnal,miszerint a szigeten kikötőt,és települést alapít.

egyre fontosabb kikötővé vált,és 1832 a közeli brit területek központjává,majd 1867-ben önálló brit koronagyarmat lett.Az Európát Kínával összekötőhajóútmentén feküdt 1842ben mikor Hongkong is a brit gyarmatbirodalomrészévé vált,Szingapúr jelentősége csökkent.1869 megnyitották a Szuezi-csatornát,amely a matrózvilág egyik legismertebbkikötőjévé vált.

Az 1 világháború után brit katonai támaszpont létesült a szigeten.A 2. világháborúban 1942 febr. 15 a Japán csapatok elfoglalták Szingapúrt,és egészen a Japán kapitulációig 1945 szept. tartották megszállva.A világháború után a sziget újra brit birtokba került.1946 körül önállókoronagyarmatként kezelték,majd 1959-ben önigazgatást nyert.1962 egy demokratikusan megrendezett népszavazáson a szigetállamúgy döntött,hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez,amelybenSzingapúr mellett Malájföld,Sabah és Sarawak vett részt.

Vallási,nyelvi megoszlása:

A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75,2%-át. A maláj 13,6%, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8,8%-át teszik ki.1Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az , zsidók, arabok, japánok és európaiak a társadalom 2,4%-át alkotják.

A szingapúri állam nagy gondot fordít a különböző népcsoportok közötti békés kapcsolat fenntartására, tanulva az 1960-as években bekövetkező, etnikai okokra viszavezethető lázadásokból. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó viszony megőrzésére a társadalom minden területén, beleértve az oktatási rendszert, katonaságot, valamint a lakhatást. Az állam hozzáállása eddig jobbára sikeres volt, és az 1970-es évek eleje óta kevés jele volt a faji feszültségnek.

Szociális rendszer:

A szingapúri szociális rendszer főként a Central Provident Fund (CPF) nevű, a hagyományos társadalombiztosítóktól némiképp eltérő funkciókat is ellátó állami intézményen nyugszik. A rendszer elsősorban az egyén illetve a család felelősségvállalására épít.[1] Ennek megfelelően azegyéni elszámolású biztosító, amelyben a juttatásokat az egyén (illetve bizonyos esetekben közvetlen hozzátartozói) befizetései határozzák meg (úgynevezett hozzájárulással meghatározott társadalombiztosítási rendszer).[1]

A tagság minden szingapúri állampolgárnak kötelező, és a jövedelem egy bizonyos hányadát a CPF által kezelt egyéni számlákra kell továbbítani. A hozzájárulás mértéke az évek során az ország és a világ gazdasági teljesítményétől függően változott, 2007 óta a teljes munkavállalói hozzájárulás mértéke 14,5%, a munkáltatói pedig 20%.[2][J 1]

Oldal: Szingapúr
Felvételi?!Help Me PLS!:O - © 2008 - 2024 - sulihelp.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat